Dobolás. Tánc. Örömkiáltások. Ünnepli öltözet, ami lassan, a nappal együtt válik láthatóvá, ahogyan lekerül az emberekről a több réteg pokróc és kabát.

Még teljes a sötétség, amikor elkezdődik a várakozás az ősi kövek között. Lassan egyre tisztábban látszanak a kontúrok, majd halvány rózsaszín az ég alja. A tömeg együtt üdvözli az első kibukkanó napsugarat, majd a Nap útját, ahogyan átragyog a kőkapun, majd felemelkedik az égre. Fény és melegség árad szét. Az élet öröme és ünneplése, a fontos dolgok tudatosítása, földdel és éggel való kapcsolat megélése, test-lélek-szellem egyensúlya, ami idehozza az embereket minden évben nyáron és télen, a napforduló hajnalán.

Hogy együtt legyenek, meditáljanak, ünnepeljenek, táncoljanak, imádkozzanak és magukkal vigyék azt az energiát, amit ott, azon a hajnalon magukhoz engednek.

Én mit hoztam el? Mosolyt. Szeretetet. Békét. Elengedettséget. Szabadságot és felelősséget – magamért és másokért.